Gyakran ismételt kérdések

Milyen szempontokat érdemes figyelembe venni az értéktároló vásárlása előtt?

Az értéktároló kiválasztása előtt azt kell átgondolnunk, hogy mit és milyen értékben szeretnék tárolni benne, illetve hol tudjuk a lakásban úgy elhelyezni, hogy az illetéktelen személyek számára nehezen hozzáférhető legyen. Amennyiben az épület szerkezete engedi, építhetjük a falba vagy az aljzatba is.

Inkább egy kicsivel nagyobb méretű modellt válasszunk, mint amekkorát elsőre gondoltunk, mert sokszor a megvásárlás és a szakszerű beépítés után derül ki, hogy mennyi mindent kellene még elhelyezni benne.

Fontos az is, milyen zárral szeretnénk megrendelni a széfet vagy a páncélszekrényt. A klasszikus, kéttollú és letapogatás ellen védett mechanikus záraktól, az elektronikus, számtárcsás és időkésleltetős típusokon keresztül egészen a biometrikus, pld.: ujjnyomat scannerrel felszerelt és elektronikus vagy a legújabb „Smart Phone”-nal nyitható modellekig bármelyiket választhatjuk. Mindegyik megfelelő védelmet nyújt. A választás csak a pénztárcánktól és attól függhet, hogy melyik nyitási mechanizmust találjuk a leggyorsabbnak és legkényelmesebbnek.

Mindenféleképpen csak olyan értéktároló szekrényt válasszunk, amelyik rendelkezik MABISZ ajánlással!

Hogyan védekezhetünk a leghatékonyabban otthoni értékeink megőrzése érdekében?

A lakásban tartott értékek eltulajdonítása elleni védekezés leghatékonyabb formája a kombinált: mechanikai (biztonsági ajtók, ablakok, rácsok, értéktárolók) és elektronikai (elektronikai jelzőrendszer, távfelügyelet, videó kamerás őrzés) védelem együttes alkalmazása.

Az otthon védelmére kiépített rendszer azonban csak olyan erős, mint annak a leggyengébb pontja, mely lehet akár egy nyitva felejtett pinceablak is.

A fizikai védelem tényleges feladata nem a behatolás, vagy az értékek eltulajdonításának biztos megakadályozása, hanem a késleltetés, miközben az elektronikai rendszer - akár csendesen, akár szirénázva - riasztást küld a távfelügyelet számára.

Az értéktárolókban - jellemzően a páncélszekrényekben – őrzött készpénz és vagyontárgyak biztonságát tovább fokozhatjuk beépített, nyitás-, rezgés és fúrásérzékelővel is, ami a betörést már a behatolási kísérletre - ütés, vágás, fúrás - azonnal jelzi.

Érdemes üvegtörés érzékelőket felszereltetni a nyílászárókra is, mert így a riasztás - akár az üveg megkarcolására is - még a behatolást megelőzően, az elkövető kint létekor aktiválódik, ezáltal a kár és a rongálás mértéke a lehető legkisebbre csökkenthető és a személyi biztonság is növelhető.

Mi az a MABISZ?

A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) az egyes hazai és külföldi gyártású értéktároló szekrényeket különböző kategóriákba sorolja „A”-tól egészen „O” fokozatig, melyek forintban kifejezett, ún. ajánlott kockázatvállalási értékhatára 500.000,-Ft-tól egészen 800.000.000,-Ft-ig terjed. A legalacsonyabb kategóriába az „A” besorolású lemezszekrények tartoznak, ezeket követik a biztonsági szekrények. „B”-től „D”-ig találjuk a bútor-, fali-, és padlószéfeket (normál, megerősített és speciálisan megerősített kivitelben), végül pedig a legerősebb kategóriát „E”-től egészen az „O” fokozatig terjedő a páncélszekrények képviselik. Minél magasabb a betűjelzés, annál nagyobb összegű biztosítást lehet kötni ezekre a vagyonvédelmi eszközökre.

Amennyiben elektronikai jelzőrendszerbe köttetjük a szekrényünket, akkor a kockázatvállalási értékhatár megduplázódik a MABISZ A – MABISZ G kategóriák között. A MABISZ I kategóriától a biztosítói kockázatvállaláshoz kötelező az elektronikai jelzőrendszerbe kötés.

Mi a különbség a széf és a páncélszekrény között?

A széf egy egyszerű, szimpla, vagy duplafalú lemezszekrény, melynek zárszerkezete jellemzően egy-két, legfeljebb három irányba záródik és a szakszerű rögzítését 5000 N (500 kg) lefeszítő erőnek ellenálló módon kell megoldani. A páncélszekrény a széfnél robosztusabb, nehezebb, többnyire betonnal illetve a gyártók által titokban tartott speciális anyagokkal megerősített, duplafalú, általában három, inkább négy irányba záródó értéktároló, amit minden esetben 10.000 N (1.000 kg) lefeszítő erőnek ellenálló módon, épületszerkezeti tartóelemhez kell rögzíteni.

A széfeket alapvetően a következő csoportokba soroljuk: bútorszéfek, fali-, valamint padlószéfek.

Milyen zárat válasszak az értéktárolóhoz?

Az értéktárolók ma már sokféle zár típussal rendelhetőek a klasszikus, kéttollú és letapogatás ellen védett mechanikus záraktól, az elektronikus, számtárcsás és időkésleltetős típusokon keresztül egészen a biometrikus, pld.: ujjnyomat scannerrel felszerelt és elektronikus vagy kulcsos nyitásmechanizmussal kombinált modellekig. Amennyiben bevizsgált és minősített zárakat ajánl az eladó, a választás csak a pénztárcánktól és attól függhet, hogy melyik nyitási mechanizmust találjuk a legkényelmesebbnek. Mindegyik megfelelő védelmet nyújt.

Mit takar a "tűzűlló" értéktoroló kifejezés és mit jelent az S60P minősítés?

Egyes modellek külső és belső konstrukciója is kifejezetten a tűz útjának elzárására, illetve a hő és füst szekrényteste jutásának megakadályozására kell kefejlesztve. Az ilyen kialakítású értéktárolókat hívjuk gyűtőnéven "tűzálló" szekrényeknek.

A szekrények - konstrukciótól függően - 30, 60, 90, 120 vagy akár 180 perces tűzállóságot is biztosítanak a bennük tárolt papírokra, adathordozókra.

Az értéktárolókat az EN 1043-1-es európai szabvány szerint tesztelik és minősítik. Az elvégzett teszt eredményétől függően kap a szekrény minősítést. Az S60P minősítés azt jelenti, hogy az értéktároló legalább 60 percig védi a benne tárolt okiratokat a közvetlen környezetében keletkezett lángtól, hőtől és füsttől.

Ha tűzálló széfet választunk, tanácsos mechanikus zárral rendelni, mert egy esetleges tűz az elektronikus zár áramköreit könnyen megrongálhatja, ami jelentősen megnehezítheti a tűzoltás utáni széfnyitást.

Hova rakjam a megvásárolt értéktárolót?

Akár fali-, akár padlószéfet vásároltunk, csak tégla-, vagy betonfalba, illetve bizonyos vastagságú betonágyba helyezhetjük el. Ehhez a művelethez hívjunk szakembert! Átlagosan 10.-20.000,-Ft-ba kerül a szakszerű beépítés, de érdemes áldozni rá, mert e nélkül nem lehet majd biztosítást kötni a trezorra.

A falba, vagy padlóba süllyesztett típusok jelentik az egyik legbiztonságosabb megoldást értékeink megóvására. Mivel a széftestből a falburkolat miatt mindössze csak az ajtó hozzáférhető, így a támadási felület sokkal kisebb és a falba építés miatt a lehetséges támadási módszerek is csökkennek.

A bútorszéfeket vagy a páncélszekrényeket pedig minden esetben olyan félreeső helyre rakjuk, ahol nagyméretű támadóeszközök (pl. feszítővasak, kalapácsok, emelőrúd) alkalmazása nehézkes vagy a szűkös hely miatt lehetetlen.

Jó megoldás az is, ha a bútorszéfet (beépített) szekrénybe helyezzük és eltakarjuk (ruhával, könyvvel stb.), azonban ebben az esetben is a szekrény burkolatán keresztül a válaszfalhoz rögzítsük a széfet! Ne csak a szekrényhez!

A páncélszekrényeket - a gyártó által mellékelt, jellemzően dübel csavarokkal - a fokozott biztonság érdekében közvetlenül a falhoz és esetlegesen a padlóhoz is rögzítsük. Padlófűtéses helyiségben ne kísérletezzük a talajba fúrással, mert a meleg vizes cső keresztülfúrásának drága és kellemetlen következményei lesznek.    

Ha a szoros falhoz rögzítést meggátolja a már korábban lefektetett szegőléc, egyszerűen vágjuk ki a szegőlécet és toljuk a falig a szekrényt. Ha a támadó hozzáfér a rögzítő csavarokhoz, rövidebb idő alatt tudja azokat elvágni.

Többszintes házak esetében nagyobb biztonságot jelent, ha az emeleten tartjuk értékeinket. Amennyiben azonban súlyosabb széfet, vagy páncélszekrényt szeretnénk elhelyezni a felső szinten, figyelembe kell venni a födém teherbírását, hiszen pl. egy komolyabb páncélszekrény 400-500, de akár 1.000 kg-ot is nyomhat. Ilyen esetben feltétlenül konzultáljunk előzetesen statikussal!

Milyen riasztóval védhetem a telepített értéktárolót?

Az értéktárolókban - jellemzően a páncélszekrényekben – őrzött készpénz és vagyontárgyak biztonságát tovább fokozhatjuk beépített, nyitás-, rezgés és fúrásérzékelővel is, ami a betörést már a behatolási kísérletre - ütés, vágás, fúrás - azonnal jelzi.

Egy esetleges téves riasztás esetén is feltétlenül győződjünk meg a szekrény kinyitásával arról, tényleg nem történt támadás. Volt már példa arra, hogy a tolvajok a tulajdonos és a kiérkező járőr orra elől az épület másik helyiségéből a válaszfalát kibontva vágták ki a szekrény hátfalát és vitték el a tartalmát, csak azért, mert a helyszínen tartózkodók téves riasztásnak vélték az igazit.

Érdemes üvegtörés érzékelőket felszereltetni a nyílászárókra is, mert így a riasztás  - akár az üveg megkarcolására is - még a behatolást megelőzően, az elkövető kint létekor aktiválódik, ezáltal a kár és a rongálás mértéke a lehető legkisebbre csökkenthető és a személyi biztonság is növelhető.